mikroFi
Már évek óta elérhetők az ESP8266 modulra épülő mikrokontrollerek, amelyek rendkívül olcsón lehetővé teszik egyszerűbb, vagy akár bonyolultabb WiFi képes IoT kütyük készítését. Ezek a méretükhöz és árukhoz képest elég jó teljesítménnyel rendelkeznek és mondhatni minimális programozási tudással is könnyen készíthető belőlük például hőmérséklet és páratartalom mérő érzékelő. Ehhez természetesen még kell pár kiegészítő, de alapnak elég ígéretes eszközökről van szó.
A ~3.3V tápfeszültség igényéből adódik a 18650 Li-ion cellák - majdnem az AA méretű "ceruza" elemek méretével megegyező entitások - használata, amik jó energiagazdálkodás mellett akár hónapokig ellátják egy klasszikus szenzor funkciókkal felvértezett tákolmány igényeit.
Az cellák egyik forrása lehet régi (már nem igazán működő) notebook akkumulátorok határozott, de óvatos szétbontása. Ennek viszont csak akkor érdemes nekiállni, ha ismerjük a kockázatokat: egy zárlat könnyen nagy szikrákhoz, majd ezt követően akár egy nem túl barátságos tűzhöz vezethet - amit rendkívül nehéz eloltani! Ezek az "újrahasznosított" cellák persze nem is biztos hogy működnek, hiszen az akkumulátor csomag okkal bizonyult rossznak, de azért jó eséllyel meg lehet menteni párat belőlük. Aki biztosra akar menni, az inkább vásárol pár frissen gyártott változatot.
Bármelyik utat is választjuk, a rizikó egy része mindenképp megmarad, az ilyen akkumulátorok kezelésére oda kell figyelni!
Ha ezeken a kezdeti nehézségeken átküzdöttük magunkat, akkor a többi már lehet móka és kacagás. A programozáshoz USB porton csatlakozhatunk.
A modulokhoz létezik több gyári firmware, amelyek közül csak néhányat említve: Az egyik legegyszerűbb megoldás talán az Arduino kompatibilis (C++), amelyhez rengeteg segédlet és kiegészítő található szerte az interneten. Másik népszerű lehetőség a "Sonoff-Tasmota", amellyel az otthonukat automatizáló felhasználók tudnak viszonylag könnyen gyártani maguknak eszközöket a rendelkezésre álló eszközkészletből. Végül pedig említésre méltók a NodeMCU (LUA) és a MicroPython (Python) implementációk.
A változatosság kedvéért nézzük a Python nyelven programozható szoftver lehetőségeit a bevezetőben már említett hőmérséklet és páratartalom mérő kütyü megalkotásához.
A választott kiegészítő egy SHT30 modul (SHT3x-DIS), amely egy hétköznapi használatra teljesen megfelelő, gyors és kis fogyasztású szenzor, hőmérsékletmérése ±0.2 °C, páratartalommérése pedig ±1.5% pontosságú. A kis modult I2C protokollal kérdezhetjük le, amelyhez Roberto Sánchez egy remek kis drivert készített: Micropython driver for SHT30 Shield
Ezzel az első kulcskérdés megoldva. Jó eséllyel mérni már tudunk.
A ~3.3V tápfeszültség igényéből adódik a 18650 Li-ion cellák - majdnem az AA méretű "ceruza" elemek méretével megegyező entitások - használata, amik jó energiagazdálkodás mellett akár hónapokig ellátják egy klasszikus szenzor funkciókkal felvértezett tákolmány igényeit.
Az cellák egyik forrása lehet régi (már nem igazán működő) notebook akkumulátorok határozott, de óvatos szétbontása. Ennek viszont csak akkor érdemes nekiállni, ha ismerjük a kockázatokat: egy zárlat könnyen nagy szikrákhoz, majd ezt követően akár egy nem túl barátságos tűzhöz vezethet - amit rendkívül nehéz eloltani! Ezek az "újrahasznosított" cellák persze nem is biztos hogy működnek, hiszen az akkumulátor csomag okkal bizonyult rossznak, de azért jó eséllyel meg lehet menteni párat belőlük. Aki biztosra akar menni, az inkább vásárol pár frissen gyártott változatot.
Bármelyik utat is választjuk, a rizikó egy része mindenképp megmarad, az ilyen akkumulátorok kezelésére oda kell figyelni!
Ha ezeken a kezdeti nehézségeken átküzdöttük magunkat, akkor a többi már lehet móka és kacagás. A programozáshoz USB porton csatlakozhatunk.
A modulokhoz létezik több gyári firmware, amelyek közül csak néhányat említve: Az egyik legegyszerűbb megoldás talán az Arduino kompatibilis (C++), amelyhez rengeteg segédlet és kiegészítő található szerte az interneten. Másik népszerű lehetőség a "Sonoff-Tasmota", amellyel az otthonukat automatizáló felhasználók tudnak viszonylag könnyen gyártani maguknak eszközöket a rendelkezésre álló eszközkészletből. Végül pedig említésre méltók a NodeMCU (LUA) és a MicroPython (Python) implementációk.
A változatosság kedvéért nézzük a Python nyelven programozható szoftver lehetőségeit a bevezetőben már említett hőmérséklet és páratartalom mérő kütyü megalkotásához.
A választott kiegészítő egy SHT30 modul (SHT3x-DIS), amely egy hétköznapi használatra teljesen megfelelő, gyors és kis fogyasztású szenzor, hőmérsékletmérése ±0.2 °C, páratartalommérése pedig ±1.5% pontosságú. A kis modult I2C protokollal kérdezhetjük le, amelyhez Roberto Sánchez egy remek kis drivert készített: Micropython driver for SHT30 Shield
Ezzel az első kulcskérdés megoldva. Jó eséllyel mérni már tudunk.
