hétköznapicsa
Hát az a kevéske olvasóm is aki volt (avagy hol volt, hol nem volt), a nagy kihagyások örömére már biztosan messze jár. Azért én még írok ide. Igen. A szokásos hülyeségeimet. Nem. Én sem tartom magam normálisnak. De. Attól még vannak küldetéseim ezen a világon, és ha jobban belegondolok, ha ezt a sok dolgot még halálom előtt mind el kell végeznem, akkor bizonyára örökké fogok élni. Mindenesetre találtam ezt. Nézd meg te is.