Hát lassan vége a napnak. Elég uncsi volt, mit ne mondjak! Be kell ismernem többre számítottam, így a rabigából szabadulván. Valahol ilyenkor ismeri csak be igazán az ember, hogy valamilyen elfoglaltságra szüksége van. Szörnyen lassan telik el a nap nélküle és olyan üres az egész, szinte már fáj. Na persze nem kezdem el sajnálni a naplopókat, ha akarnának ők is tehetnének ellene. Ugyan teljesen azért nem voltam tétlen ez a nap sem, kora délután még fát is hasogattam, utána pedig kicsit kódolgattam. Így 8 hibát kijavítva sikerült a helyébe 3 másikat hegeszteni. De nem kell csüggedni, legalább holnapra is marad tennivaló.