Minden korong tízszer nagyobb az előzőnél. Ha az elsőt akkorának feltételezzük mint a tenyerünk, akkor a második mérete nagyjából egy dohányzóasztal, a harmadik pedig már szoba méretű lesz. A hetedik már akkora mint Belgium. A kilencedik a Föld bolygónk méretéhez hasonlatos. Ha türelmesek vagyunk és megvárjuk, a huszonharmadiknak érkező korong már a galaxisunk méretével vetekszik, és kicsit kevesebb mint 2 perc várakozást követően a 28. korong mérete akkora mint az egész univerzum.

Isten, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon, aminek a megváltoztatására képes vagyok, és bölcsességet, hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között.

Lassan ez az év is véget ér...
Kevés az energia most mérleget vonni az elmúlt év, meg úgy az egész utóbbi idő dolgairól. Mindenesetre picit olyan 1 lépés előre, majd 2-3 vissza érzésem van. Ez persze nem biztos hogy rossz, főleg ha az örök(?) optimizmussal(?) felvetem magamnak, hogy lehet nem is jó irányba haladnék.
Amúgy is sokat foglalkoztat mostanában az idő, a negyedik dimenzió, ami nélkül nagyon a teret sem lehet egyértelműen meghatározni. De ezen elmélkedni sem ma fogok... majd máskor. Megállítani nem tudom és nem is fogom, csak nézek a nagy messzeségbe és remélem hogy arra van az előre.

(Ilyen depresszív dolgot sem írtam ki magamból mostanában, de valójában ez is csak egy érzéki csalódás, valójában fele ilyen sötét sincs ott bent...)

Na de végül is csak annyit akartam, hogy Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek aki szereti mindenfelé.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!
Sok bejglit, mézeskalácsot, zserbót és egyebet...

Miért karácsony előtt kell megbetegedni? Miért? Miért? Valójában más kérdésem nincs is jelenleg...