Ismét egy szép nap, a felkeléssel enyhe problémáim voltak. Újfent kellemes ébresztőt kaptam, amint a fúró és flex muzsikája minden gond nélkül szűrődött be az ajtón, de ezek a papír falak amúgy sem jelenthettek nagy akadályt. A hűtőt megint csak kihúzták amit nem igazán értek, hogy miért pont mindig a miénket, hogy azután egy 30 méteres hosszabbítóval vigyék tovább, múltkor például nem is nagyon méltóztattak a munkájuk végeztével visszavarázsolni a csatit a helyére. Na ez egy kisebb árvizet eredményezett, nem is beszélve a belső tartalmak állapotáról. Szóval semmi gond, már megszokhatnánk igazán. Most végre csend és nyugalom, zuhany is kellemes volt és talán végre ki is pihentem magam, de lassan mennem kell, igen-igen, oda ki a hidegbe ismét, pedig már szívesebben mászkálnék kabát és egyéb terjedelmes ruhadarabok nélkül. Na de most útra fel...