Kutyahideg című Frank Marshall által rendezett film megnézése volt a mai lazulásom egyik eseménye. Igazából nem néztem/olvastam róla semmi előzetest, egyszerűen csak elkezdtem nézni. A cím alapján valami horror irányába mutató sci-fire számítottam. Ennek ellenére a film inkább egy kalandos cselekménnyel átszőtt dráma, aminek így utólag jobban örülök. Valahogy már unom a rettegős, jövőben játszódó maszlagokat, amelyek bár látványilag nagyon igényesek is lehetnek, történetileg és cselekményileg annál kevesebbet tudnak felmutatni. A film, mily meglepő kutyákról szól akik az Antarktisz egyik legtávolabbi pontján, mint szánhúzók teljesítik szolgálatukat. Nekem aki a Dzsungel könyvét minimum egy tucat alkalommal elolvastam, nagy élmény volt egy teljesen más közegben játszódó történetben is látni azt a hatalmas és őszinte tiszteletet és alázatot amit a kutyák tudnak éreztetni egymásnak. Ezek a jelenetek számomra nagyon fontosak voltak, kicsit sajnálom, hogy a film nagyjából kétórás tartama alatt ilyen keveset foglalkozik a kutyák küzdelmeivel amit a zord időben folytatnak. A film egyik főszereplője a Halálosabb iramban első és második epizódjából már ismert Paul Walker(Jerry), illetve az Amerikai pitében debütált Jason Biggs aki mellesleg némi vidám hangulatot csempész a történetbe. A film eredetileg megtörtént eseményeken alapul, amit kérdéses hogy ebben a tálalásban mennyire színeztek ki. Mindent összevetve egy kellemes, már-már megható filmet köszönthetünk.