Hát igen, így a nyár utolsó hetei gyorsan elszaladtak... Hamarosan megint áthelyezem a székhelyem Pécs városkába. Kicsit megszoktam már az itthonlétet, de pár hét és megint inkább csak az ingázástól fogok iszonyodni.

Rémlik, mintha régen már lett volna hasonló, de bejegyzések között nem volt... így most lesz ez :)

Próbáld meg Te is!

Jujj de jó! Tegnap éjszaka gondoltam 1-et, majd arra az elhatározásra jutottam, hogy megváltoztatom az msn-es id-met (vagy mi a szart) ami ugyebár egy emailcím. Gondoltam ez a mai világban nem lehet egy nehézkes dolog, mivel ha az emailcím már amúgy is az én "tulajdonom", tehát nyilván más nem nagyon használhatja ebben a rendszerben, nem úgy mintha mondjuk egy nicknévről beszélnénk. Na egy szó mint száz neki is estem a műveletnek, valahogy a hotmail-es förmedvény nekem sosem tetszett, ezért más címet használva kb. 1 órás szenvedés volt mire megérkezett a nyugtázó email, amivel aztán végül is sikerült megerősítenem, hogy az a emailcím valóban az enyém... Gondolnánk akkor ugye minden szép és jó... hát nem! A jó kis account most ilyen félholt állapotban leledzik, be tudok lépni, látszanak a kapcsolataim, de bizony az összes offline állapotban van, illetve számukra én is rejtve maradok. Hát ilyenkor azért elkap a kíváncsiság, hogy ugyan már ez a dolog hogy is lehet szerverszinten megoldva. Helpben mondjuk említ valami bűvös 48 órás átfutási időt, szép mondhatom.

Hát ezt most már nem fojthatom magamba. A Entourage után, ismét egy HBO-s sorozat vizslatásába kezdtem. Mivel már szinkron is rendelkezésemre állt, így egyből magyar nyelven lestem bele. Nem nagyon olvastam róla semmit előzőleg, tehát csak vártam, hogy magával ragad a történet. Nos az elején nem túl bizakodva, az első 2 epizód megtekintése után kissé még habozva is, de néztem tovább... valami kis halvány érdeklődés mindvégig megmaradt. A történet roppant egyszerű, az 1800-as években járunk, a még vad dél-dakotai vidéken, ahol ekkor még az indiánok, aranyláz, korrupció, törvénytelenség és bűnözés volt jellemző. Hát ennek a törvényen kívül álló helynek a neve Deadwood, amelynek története, egy teljesen más oldalról világítja meg a talán mindenki számára egyéb filmekből már ismeretes "vadnyugatot". A karakterek jól megformáltak, a klasszikus értelemben vett jó és rossz itt kicsit más arányban képviselteti magát, mindenki inkább a túlélésért küzd, por és kosz mindenütt, az emberek igénye is kimerül a pénzben és a nőkben, az ember pedig itt bizony fogyóeszköz. Most már azért azt is meg kell jegyeznem, hogy a sorozat mérhetetlenül naturalista és brutális módon tálal minden apró részletet a néző elé, ám ennek is megvan az előnye. A South Park-al ellentétben, ennél a sorozatnál a szinkron az eredeti változat trágár és szókimondó mivoltát tükrözi, mégis érdemesnek látom eredeti nyelven is meglesni. Itt nincsenek hősök, nincs rettegett gonosz, itt valóban megmutatkozik, hogy az ember gyarló.

Alig 2 napja rendeztem nagytakarítást a szobám szembetűnő felületén(értsd az ágy alatt és a hasonló, takarásban lévő helyeket nagy ívben elkerülve), hogy egy kis rend is legyen, vagy legalább úgy nézzen ki, mintha rend lenne. Úgy érzem azért elég alapos voltam, a munkám eredménye még szemet gyönyörködtetőnek is nevezhető volt, de ma este már konstatálhatom, hogy bizony minden csoda három napig tart, jelen esetben pedig még addig sem. A parkettán a huzatnak köszönhetően ismét fátyol szerűen leledzik a por, megint cipelhetek ki egy garnitúra poharat az asztalokról, na jó a szemetes csak félig van. Na de akkor is! Nem zavar a rendetlenség, de ez akkor is precíz és hosszadalmas erőfeszítéseimnek a gyümölcse volt...

Fantastic Four: Rise of the Silver Surfer
Nem igazán túlozok ha azt mondom hogy újabb másfél órát pazaroltam az életemből. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy nem a film képregényből vett gyökerei csábítottak a megtekintésére, hanem sokkal inkább Jessica Alba személye. A film még talán bizonyos korosztálynak tetszetős is lehetne, ha arra gondolok, hogy mondjuk úgy a kilencvenes évek vége közelében egy ilyen filmet látva 2 hétre katatón állapotba kerültem volna, ahhoz képest jelen helyzetben néhol már akkora fájdalmak gyötörtek mint amilyenek egy meleg nyári estén az RTLKlub quadrillió részes szappanoperájának bravúros fordulatait bámulva törnek rám. Az unalom számomra ilyen módon egy rizikófaktor, bizonyára választhattam volna tucatnyi jobb filmet, de most így ez jutott. Azért, hogy kicsit szembe is állítsak valamit az eddig felsorolt, halmozott csalódásaimmal, még ide szúrok egy képet.



IMDb - 5.6/10 (151,721 votes)

Bámulom ahogy fortyog a leves. Éhes vagyok, már nagyon. Ez a nap amúgy újabb példa arra, hogy nem érdemes túlságosan előre tervezni, ma megint olyan félig napos idő van... strandra menni lenne jó, de ahhoz szebb idő illene. Na sebaj, valamire csak jó lesz ez a nap is.

Na de mi lenne... nyár, de úgy igazán... ma azért így estefele beköszönt egy nagy-széllel zúgó viharkezdemény, cca. 20 perc alatt kitombolta amilye volt, és tovább is vonult. Hogy azért haladjak is szépen visszafele az időben, jelentem a napom jól telt, vagy inkább gyorsan fogyott, nézőpont kérdése... ma voltunk 3 évesek Párommal aki már édesen alszik. Nem szeretek mindent egy napra tenni, persze hogy egyfajta évforduló, de a napot együtt töltöttük, mint egyébként mindig ha tehetjük, az estét most egyéb okokból nem, de itt van az egész nyár! Sziget szépen betervezve, a VOLT idén kimarad, hacsaknem hirtelen felindulásból oda nem rohanunk még így az utolsó pillanatban (nem valószínű), Zöld Pardon pedig erőssen megfontolandó... jól hangzik, időt kéne szánni rá.

Hát az a kevéske olvasóm is aki volt (avagy hol volt, hol nem volt), a nagy kihagyások örömére már biztosan messze jár. Azért én még írok ide. Igen. A szokásos hülyeségeimet. Nem. Én sem tartom magam normálisnak. De. Attól még vannak küldetéseim ezen a világon, és ha jobban belegondolok, ha ezt a sok dolgot még halálom előtt mind el kell végeznem, akkor bizonyára örökké fogok élni. Mindenesetre találtam ezt. Nézd meg te is.