Na de ez meg kit érdekel? Nem mintha az előző bejegyzés túl informatív lenne...
Most ez van... és remélem így is marad.

Kicsit még a témánál maradva, a második és egyben utolsó évadot újra végignézve, habár a történet elég kerek lett, mégis maradtak függőben lévő kérdések. A manapság olyan nagy üdvrivalgással fogadott sorozatok, mint a Lost, a Prison Break, vagy a még kezdetleges Heroes-hoz hasonlóan ez is megérdemelt volna még 1-2 szezont, de a gonosz Fox csatorna illetve a producerek megunták, talán túlságosan megelőzte a korát(Tru Calling is hasonló sorsra jutott). Valahol még talán működnek is a netes petíciók amik a sorozat feltámasztását követelik, viszont eddig jól érezhetően süket fülekre találtak. Na persze azért itt is van egy halvány reménysugár, mégpedig egy ilyen egy estés mozifilm formájában, ami valamelyest a történet folytatásával kecsegtet(az oldalon olvasható forgatókönyv kivonat már többször mutálódott, az aktuális már sajnos eléggé eltávolodott az én elképzelésemtől).

Hát igen, így a nyár utolsó hetei gyorsan elszaladtak... Hamarosan megint áthelyezem a székhelyem Pécs városkába. Kicsit megszoktam már az itthonlétet, de pár hét és megint inkább csak az ingázástól fogok iszonyodni.

Alig 2 napja rendeztem nagytakarítást a szobám szembetűnő felületén(értsd az ágy alatt és a hasonló, takarásban lévő helyeket nagy ívben elkerülve), hogy egy kis rend is legyen, vagy legalább úgy nézzen ki, mintha rend lenne. Úgy érzem azért elég alapos voltam, a munkám eredménye még szemet gyönyörködtetőnek is nevezhető volt, de ma este már konstatálhatom, hogy bizony minden csoda három napig tart, jelen esetben pedig még addig sem. A parkettán a huzatnak köszönhetően ismét fátyol szerűen leledzik a por, megint cipelhetek ki egy garnitúra poharat az asztalokról, na jó a szemetes csak félig van. Na de akkor is! Nem zavar a rendetlenség, de ez akkor is precíz és hosszadalmas erőfeszítéseimnek a gyümölcse volt...

Bámulom ahogy fortyog a leves. Éhes vagyok, már nagyon. Ez a nap amúgy újabb példa arra, hogy nem érdemes túlságosan előre tervezni, ma megint olyan félig napos idő van... strandra menni lenne jó, de ahhoz szebb idő illene. Na sebaj, valamire csak jó lesz ez a nap is.

Na de mi lenne... nyár, de úgy igazán... ma azért így estefele beköszönt egy nagy-széllel zúgó viharkezdemény, cca. 20 perc alatt kitombolta amilye volt, és tovább is vonult. Hogy azért haladjak is szépen visszafele az időben, jelentem a napom jól telt, vagy inkább gyorsan fogyott, nézőpont kérdése... ma voltunk 3 évesek Párommal aki már édesen alszik. Nem szeretek mindent egy napra tenni, persze hogy egyfajta évforduló, de a napot együtt töltöttük, mint egyébként mindig ha tehetjük, az estét most egyéb okokból nem, de itt van az egész nyár! Sziget szépen betervezve, a VOLT idén kimarad, hacsaknem hirtelen felindulásból oda nem rohanunk még így az utolsó pillanatban (nem valószínű), Zöld Pardon pedig erőssen megfontolandó... jól hangzik, időt kéne szánni rá.

Hát az a kevéske olvasóm is aki volt (avagy hol volt, hol nem volt), a nagy kihagyások örömére már biztosan messze jár. Azért én még írok ide. Igen. A szokásos hülyeségeimet. Nem. Én sem tartom magam normálisnak. De. Attól még vannak küldetéseim ezen a világon, és ha jobban belegondolok, ha ezt a sok dolgot még halálom előtt mind el kell végeznem, akkor bizonyára örökké fogok élni. Mindenesetre találtam ezt. Nézd meg te is.

Így közelebb a hétvégéhez, hajlamos vagyok ellustulni, pedig lenne még pár dolgom ami nem tűr halasztást. Tegnap este is már megnéztem vagy 10 epizódot a helyszínelőkből (Las Vegas), ami nem kimondottan a kedvencem, de hát kapott egy esélyt, így most már a 2. évad közepéig el is jutottam alig pár nap alatt. Ma sincs sokkal több kedvem csinálni azt amit kéne, de ebéd után már muszáj lesz...

Kaptam!

Szeretem :)

Alig közeledünk az ebédidőhöz, de én már most hulla vagyok, legszívesebben most offline, vagy legalább standby módba kapcsolnám magamat. Szobatársam még aktívan horkol 2 szólamban, én meg már voltam 2 órán is. Meg kajáltam majdnem, de ahhoz is lusta lennék hogy rágjak, nemhogy még valami ételt is kreáljak. Azért erőt veszek magamon és legalább egy májkrémes kenyeret magamba gyűrök. Tegnap csináltam ide jobbra ilyen időmérő vacakot, hogy mit mér azt nem nagyon kell szerintem magyarázni... ilyeneket hoz ki belőlem az unalom.